Még néhány gondolat:

Ha az, hogy milyen a személyiségem meglátszik az írásomon, akkor ha tudatosan változtatok a kézírásomon, így meg is tudok változni?

Igen, ez oda-vissza hat. Már ebben a témában is komoly kutatások vannak, és magyar nyelven is elérhető szakirodalom. (Grafokontroll címszó alatt érdemes keresgélni.)
De persze, ha az ember ebben gondolkozik, akkor szem előtt kell tartania, hogy ez sem egyszerű. Sok idő kell mire berögzül és teljesen automatikussá válik egy új mozdulatsor. Érdemes egyszerre csak egy-két apró jel megváltoztatásával foglalkozni, és itt is a hangsúly a sok-sok gyakorláson van. (Tehát nagy türelem és elkötelezettség szükséges hozzá, hiszen akár hónapokba is telhet mire az eredmény megmutatkozik.)

Fontos kérdés, hogy manapság is van-e létjogosultsága a grafológiának? Hiszen egyre kevesebbet írunk kézzel, egyre inkább előtérbe kerülnek az elektronikus dokumentumok és szinte már a legszemélyesebb leveleket is géppel írva küldik az emberek.

Ennek ellenére van. A kézírás nemcsak kulturális örökség, amelyet óvni kell, hanem fontos szerepe is van, hiszen az írás tanulás folyamata során sok egyéb készségünk is fejlődik. Tehát az írás tanulás/tanítás remélhetőleg a jövőben sem fog „kimenni a divatból”, és ha valaki megtanul kézzel írni (még ha kevesebbet teszi is mint a múltban), a képessége attól még megmarad, nem veszik el. Az pedig ahogyan formálja a betűket egy teljesen rá jellemző írásképet fog mutatni, hiszen a kézírás is teljesen egyedi, csakis az adott emberre jellemző. Persze lehet két nagyon hasonló íráskép, de egyforma nem. (Ha valaki ez iránt érdeklődik, a torzítások, hamisítások vizsgálatával nem a grafológus foglalkozik, ezzel írásszakértőt kell felkeresni.)

Sokan nem gondolják, hogy ez egyáltalán igazán tudománynak számítana. Akkor ez most tudomány vagy sem?

Véleményem szerint egy olyan tudomány, mely sok év alatt összegyűjtött tapasztalat, valamint számos kutatás eredményeként jött létre, hiszen a grafológia gyakorlatilag egyidős a kézírással. A pszichológia területéhez tartozó kézíráselemzéssel már az ókorban is foglalkoztak. Sokak szerint már  Arisztotelész is foglalkozott grafológiával, és valóban vannak olyan neki tulajdonított idézetek, melyek erre utalnak.
Aztán vannak olyan nézetek is, mely szerint Keleten kezdtek először komolyabban foglalkozni vele.

Röviden a lényeg talán annyi, hogy tudományként általában Franciaországra (Michon), majd kicsit később Németországra (Klages) tekintenek a grafológia bölcsőjeként (XIX. század). Magyarországon is komoly múltra tekint vissza és számos szakértőt és a témában jeleskedő kutatót is fel lehetne sorolni.
Itt és most nem akarok a grafológia történetébe részletesen belemenni, mert akit érdekel, az a szakirodalomban pontosan utána tud nézni.

De vajon miért nem hisz benne mindenki?

Miért szkeptikusak egyesek a grafológiával szemben? Nehéz kérdés.

Egyrészt sokszor előfordul, hogy az emberek úgy alkotnak véleményt egy adott témában, hogy valójában nem is próbálják ki, nem járnak utána, csak hallanak ezt vagy azt, illetve úgy gondolják, hogy… Nos szerintem ez igaz a grafológiára is.
(Sokakban – köszönhetően ez részben a médiának is – az ezotériával, tenyérjóslással, stb. kapcsolódik össze a kézíráselemzés, és ha abban nem hisznek, akkor már ebben sem.)

Egy másik oka lehet talán az, hogy ellenérzést válthat ki, de legalábbis furcsán hangzik az, hogy egy személyiségképhez nem feltétlenül szükséges, hogy az írásmintát elkészítőt személyesen is ismerje a grafológus.
Hiszen ha nem is találkoznak, nem beszélget órákat az ügyféllel, nem készít személyiségteszteket, akkor meg hogyan készíthet valakiről személyiségképet pusztán abból, hogy egy oldalnyi írására „ránéz”?

A személyiségkép készítéshez tényleg elegendő az ügyfél kézírása, nincs szükség semmilyen személyes találkozóra, vagy tesztekre. A kézírás alapján készített elemzésnek még az az előnye is megvan a személyiségtesztekkel szemben, hogy szándékosan torzítani a végeredményt jelentősen nehezebb (persze nem lehetetlen), mivel az írás olyan begyakorolt, rutinszerű mozdulatokból áll, hogy egy idő után már automatikusan az igazi írásunk kerül elő, akkor is, ha eleinte tudatosan megpróbálunk „szépen írni”, hiszen a grafológus nézi. 🙂

Nyilván a gyorselemzések esetében sem csupán „ránézésről” van szó, egy részletes személyiségkép pedig rengeteg mérés, különböző diagramok és eszközök felhasználásával készül el.
De még így is figyelembe kell venni, hogy egy elemzés pontosságát sok tényező befolyásolhatja, ezekről a fenti pontokban írtam részletesen.