A stressz nem más, mint különböző ingerek (lehet külső és belső is) hatására a szervezetben bekövetkező automatikus válaszreakció.
A stresszkezelés tulajdonképpen arra irányul, hogy egyrészt a nap mint nap minket érő stresszel sikeresen megküzdjünk, másrészt a mennyiségét kordában tartsuk.
Elsősorban a vészhelyzetek elkerülése, leküzdése miatt fontos, tehát gyakorlatilag az életben maradáshoz elengedhetetlen, hiszen stressz hatására jobban összpontosítjuk a figyelmünket és mozgósítjuk az erőtartalékokat.
Amikor a stresszorok (a stresszt kiváltó ingerek) megjelennek, minden esetben végbemegy egy automatikus válaszreakció a szervezetünkben:
1. A testünk riadót fúj, felkészül a támadásra vagy menekülésre.
2. A testünk az ellenálló képességét a normális szint fölé emeli, hogy alkalmazkodjon a stresszor jelenlétéhez.
3. A kimerültség szakasza, amikor a testnek már nincs tovább energiája a stresszorhoz való igazodáshoz.
A gondot alapvetően az okozza, hogy manapság már jóval kevesebb tényleges vészhelyzet adódik, amikor szükségünk lenne erre a reakcióra, de sajnos ez gyakran akkor is végbemegy, automatikusan „lefut” bennünk, mint egy program a számítógépben. Ezért olyan fontos a hatékony stresszkezelés.
Sok felesleges stressz van az életünkben
Ha egy kiránduláson az erdőben szalad felénk egy medve, azt hiszem, az egyértelmű vészhelyzet. 🙂
De vannak olyan szituációk is, amikor előfordulhat, hogy az egyik ember egyáltalán nem is stresszel olyasmitől, amitől a másikban beindul a vészreakció. Ez azért lehetséges, mert ugyanabban a szituációban minden ember másként reagál, mivel alapvetően másként értelmezzük az adott helyzetet. Figyelembe vesszük a korábbi, múltbéli tapasztalatainkat, és az adott külső körülményeket is. Valamint teljesen egyéni a stressztűrő képességünk, és az un. megküzdési képességünk is.
Ugyanaz a stresszhelyzet valakit lebénít, valakire pedig ösztönzőleg hat.
Kétféle stressz létezik:
Az eustressz – pozitív stressz. Ez az a fajta stressz, ami segít felismerni a vészhelyzetet, és mozgósítja a védekező rendszerünket, serkentőleg hat. A stresszreakció után pedig hamar visszatér a szervezet az egyensúlyi állapotába.
A distressz – negatív stressz. Általában, ha stresszről beszélünk erre a fajtára gondolunk. Ez a stressz tehetetlenséget, kimerültséget okoz, a helyzetet egy megoldhatatlannak tűnő szituációként éljük meg. A szervezet már nem képes a helyzetnek megfelelően reagálni az őt érő, vélt vagy valós, veszélyekre. Ha nem foglalkozunk vele, különböző testi tünetek formájában jelentkezik.
Pozitív stressz lehet például a lelkesedés, kíváncsi várakozás.
Negatív stresszt okozhatnak traumatikus események, valamilyen próbatétel (pl. vizsga), ha egy adott eseményt nem látunk előre, vagy a bekövetkezésére nincs befolyásunk, illetve belső konfliktusok-belső feszültségek is kiválthatnak stresszreakciót.
Ez nyilván függ a mértéktől, de a válasz határozottan igen. Ha valakit sok stresszhatás ér és az illető nem képes ezt megfelelően kezelni, akkor a stressz betegséget is okozhat.
Minden embernek egyéni a stressztűrő képessége és a megküzdési képessége is! De a stresszt lehet csökkenteni és kezelni is! Probléma akkor van, ha nem foglalkozunk vele, ugyanis ritkán „tűnik el” magától.
A hangsúly minden esetben azon van, hogy foglalkozni kell vele!
Fontos a hatékony stresszkezelés
Mivel a coaching nem tanácsadás, így ha stresszkezelés terén szeretne fejlődni, akkor sem fogom tanácsokkal ellátni.
Azonban különböző módszerekkel segítek, hogy megfigyelhesse stresszreakcióit, javíthasson stressztűrő képességén, azonosítani tudja a megküzdési készségeit és fejleszteni tudja azokat, tudatosan felkészüljön a stresszhelyzetekre, így akár el is tudja kerülni őket, ezáltal csökkentve a stresszt a mindennapjaiban. Tehát ebben az esetben is teljesen személyre szabottan, az Önnek leginkább megfelelő megoldást keressük meg!
Ha felkeltettem érdeklődését és szeretné kipróbálni a coachingot, keressen meg!